Freiberg
Freiberg Szászország egyik történelmi városa az Érchegység északnyugati előterében, a Mulde folyó partján, Drezdától délnyugatra.
1168-ban gazdag ezüsttelepet fedeztek fel a környék hegyeiben, és az érc kitermelésére bányászfalut alapítottak. A viharos ütemben fejlődő falut már 1186-ban várossá nyilvánították: ez lett Szászország első szabad bányavárosa. Neve is erre utal: frei Berger = szabad bányász. A bányászok jogait és kötelességeit az 1296–1307 között összeállított bányászkódexben (Freiberger Stadtrecht) foglalták össze.
A következő évszázadokban a város és az egész környék gazdaságát a bányászat határozta meg: évszázadokon át itt volt a német ezüstbányászat központja. Az ezüst mellett ólmot, cinket, majd a 20. században (kénsav gyártásához) piritet termeltek. volt.
A 16. században ez volt Szászország legnagyobb városa és gazdasági központja; itt volt a pénzverde.
A reformáció 1536-ban ért el ide.
1765-ben Clemens A. Winkler és Abraham G. Werner itt alapította meg Európa második bányászakadémiáját: ez a Freibergi Bányászati Akadémia (Technische Universität Bergakademie Freiberg, röviden Freiberger Bergakademie). A városról elnevezett freibergi típusú bányász díszegyenruha már a 16. században, jóval az akadémia alapítása előtt kialakult.
A harmincéves háborúban többször kifosztották; 1806–1814 között a franciák szállták meg.
A Freiberg–Mulda vonalon az első vasúti szerelvény 1875-ben indult el.
Az utolsó ezüstbányát 1913-ban zárták be. Ezután termeltek még némi ólmot, cinket és piritet, de 1936-ban (akkor még úgy tűnt) végleg felhagytak a bányászattal.
A II. világháború eredményeként a város a szovjet megszállási övezetbe került, majd az NDK része lett. Néhány bányát újra megnyitottak.
1168-ban gazdag ezüsttelepet fedeztek fel a környék hegyeiben, és az érc kitermelésére bányászfalut alapítottak. A viharos ütemben fejlődő falut már 1186-ban várossá nyilvánították: ez lett Szászország első szabad bányavárosa. Neve is erre utal: frei Berger = szabad bányász. A bányászok jogait és kötelességeit az 1296–1307 között összeállított bányászkódexben (Freiberger Stadtrecht) foglalták össze.
A következő évszázadokban a város és az egész környék gazdaságát a bányászat határozta meg: évszázadokon át itt volt a német ezüstbányászat központja. Az ezüst mellett ólmot, cinket, majd a 20. században (kénsav gyártásához) piritet termeltek. volt.
A 16. században ez volt Szászország legnagyobb városa és gazdasági központja; itt volt a pénzverde.
A reformáció 1536-ban ért el ide.
1765-ben Clemens A. Winkler és Abraham G. Werner itt alapította meg Európa második bányászakadémiáját: ez a Freibergi Bányászati Akadémia (Technische Universität Bergakademie Freiberg, röviden Freiberger Bergakademie). A városról elnevezett freibergi típusú bányász díszegyenruha már a 16. században, jóval az akadémia alapítása előtt kialakult.
A harmincéves háborúban többször kifosztották; 1806–1814 között a franciák szállták meg.
A Freiberg–Mulda vonalon az első vasúti szerelvény 1875-ben indult el.
Az utolsó ezüstbányát 1913-ban zárták be. Ezután termeltek még némi ólmot, cinket és piritet, de 1936-ban (akkor még úgy tűnt) végleg felhagytak a bányászattal.
A II. világháború eredményeként a város a szovjet megszállási övezetbe került, majd az NDK része lett. Néhány bányát újra megnyitottak.
Térkép - Freiberg
Térkép
Ország - Németország
 |
 |
| Németország zászlaja | |
Az ország területe már a klasszikus antikvitás korától különféle germán törzsek által lakott volt. A 10. századtól kezdve a német területek a Szent Német-római Birodalom központi részét képezték. A 16. században innen indult a protestáns reformáció a római katolikus egyházzal szemben. A Szent Római Birodalom 1806-os feloszlatását és a napóleoni háborúkat követően 1815-ben megalakult a Német Szövetség, ami végül 1871-ben Németország egyesítéséhez és a Német Császárság megalakulásához vezetett. Az első világháború és az 1918–19-es németországi forradalmat követően megalakult a Weimari köztársaság. Adolf Hitler és a náci rezsim 1933-as hatalomra jutását követően alakult meg a Harmadik Birodalom, ami végül a második világháború kirobbanásához és a holokauszthoz vezetett. A második világháború után Németország szövetséges megszállásának időszaka jött, melynek végeztével két új német nemzetállam született, a nyugati Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK) és a keleti Német Demokratikus Köztársaság (NDK). Előbbi, az NSZK alapítója volt az Európai Gazdasági Közösségnek, míg az NDK a keleti blokk és Varsói Szerződés állama volt. A kommunizmus bukását és a rendszerváltást követően 1990. október 3-án végül megtörtént az ország újraegyesítése.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| EUR | Euró (Euro) | € | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| DE | Német nyelv (German language) |